Kutyáink híresek a jó szimatukról. De vajon mégis mennyivel működik jobban az orruk a miénknél? Hogyan működik ez a szerv, és miként válik előnyükre fejlett szimatuk a mindennapokban?
A szaglás mechanizmusáról röviden
A szaglás gyakorlatilag a levegőben oldott anyagok részecskéinek érzékelését jelenti. Ez az emlősökben hasonlóan működik. Ezeket az anyagokat az itt található érző idegsejtek a nyúlványaikkal kötik meg, vagy éppen azok beoldódnak a sejtekbe, és így láncreakciókat tudnak elindítani. Ezek az érzékelő sejtek (tudományosabb nevükön receptorsejtek) a szaglóhámban találhatóak, mely az orrüreg felső részén helyezkedik el. Ha az információt felvették a külvilágból, akkor az idegeken át az információ az agyba kerül, amely feldolgozza azt.
Az, hogy melyik fajnak mekkora a szaglóhámja, fajonként eltérő, ráadásul az sem mindegy, hány „szaglósejttel” rendelkeznek. Értelemszerűen amelyiknek több, az több molekulát tud megkötni, így jobb szaglása lehet. Ám sokszor ez fajon belül is eltérő, ahogy a kutyafajták között és at egyedek között is vannak eltérések. Például a német juhászkutyában a szaglómező kiterjedése kb.150, a boxerben 122,5, a foxterrierben 83,3 az angol buldogban 42,5 négyzetcentiméter.
A kutyák szaglása
Mindenki ismeri a szófordulatot, hogy az „egészséges kutyaorr puha és nedves” és hogy a „kutyákat az orruk teszi naggyá”. Ám az igazi különbség belül is látszik, ugyanis a kutyák szaglóhámja és az agyuk szaglásért felelős központja nagyon fejlett, receptorsejtjeik pedig többen vannak, mint az emberé. A legjobb példa talán az, hogy ők nem egyben érzik a húsleves illatát, mint mi, hanem meg tudják különböztetni benne a hozzávalókat külön – külön.
A kutya életében ennek sok szerepe van:
első körben a vadászatban, a zsákmány nyomon követésében volt fontos, de ennél sokkal szerteágazóbb feladatokat is ellát, mind a természetben, mind az emberi társadalomban élő kutyák körében. Például szagokkal azonosítják az egyedeket, a megjelölt területet, az „ellenséges egyedeket” sőt, a testek változásait is. Egy másik egyed szaga például elárulja nekik annak nemét, korát, fizikai állapotát, sőt, a testben látrejövő változásokat is monitorozni tudják. Így tudják azonosítani például a különböző betegségeket, terhességet, de akár lelki változásokat is.
Persze a szaglás erőssége eltérhet fajtánként is – ennek testi és tenyésztési okai is lehetnek – illetve egyes egyedek között is van különbség. Az viszont igaz, hogy minden kutya megérez 5000 köbdeci vízben feloldott egyetlen kanál sót is, az erősebb a kénsavat pedig 1:10 000 000-s oldatban is érezhetik. Míg az embernek körülbelül 5-6 millió szagreceptora van, amely a különböző anyagokat érzékeli, a kutyáknak nagyságrendileg több, olyan 300 millió körüli. Ezzel az ember szaglásánál ezerszeres nagysággal jobb az övék. (Itt azért megjegyezném, hogy a természetben még mindig nem nekik van a legjobb szaglásuk. Egyes rovar (lepke) fajok például még őket is lelpipálják, és a levegőben oldott anyagok sokkal kisebb koncentrációját is megérzik).
Maga a szaglás mechanizmusa viszont ugyanúgy zajlik, mint az emlősőknél, beleértve az embert is. A belélegzett levegő a szaglószervbe áramlik, ahol a megfelelő sejtekhez eljutva az információ az idegsejteken át (szaglóideg) az agy megfelelő központjába jut. Megjegyzendő, hogy a kutyáknál két felé ágazó orrüreg, és az orrcimpák külön mozgatásával hatékonyabbá, komplexebbé tudják tenni a szagérzékelést, valamint azok feldolgozását. Ott az információ feldolgozásra kerül, és a mindennapi életükben ezt fel is tudják használni. Egyes helyekről például külön szagtérképeket készítenek, képesek felidézni tárgyak, személyek, helyek szagát.
Ezek mellett ráadásul a feromonokat (kémiai vegyületek) is tudják érzékelni, ebben egy orrüreg alatti külön szervük, az úgynevezett Jacobson – szerv segíti őket. A felvett információkat ez az agyba, pontosabban a hipotalamuszba továbbítja. Ezeknek a feromonvegyületeknek egyébként sok szerepe van az állítvilágban – például párzási időszakban, vagy éppen területjelöléskor, stb.
Mire használhatjuk mi a kutyák szaglását?
E fejlett képességüket a társadalom is képes számos területen hasznosítani, a munkától kezdve a sporton át a hobbiig. Hivatalos szervek (pl. rendőrség, reptéri alkalmazás, stb.) is használják a kutyák jó szimatát, és szagok megkülönböztetésének képességét a munkájuk során. A hivatalos szerveknél végzett munkán kívül viszont a vadászatban is van jelentősége a vad nyomon követése során (pl. vércsapa munka), vagy éppen szarvasgomba kereséskor. Ezekre a képesítésekre külön vizsga és szabályrendszer is áll rendelkezésre.
Az IGP munkavizsga egyik részét is nyomkövetés teszi ki, ami szintén a szimatmunkára alapoz. Emelett vannak önkéntes és hivatásos keresőkutyák, akik élő személyeket, más állatokat, vagy éppen halottakat keresnek az orrukkal. Számukra hazai és nemzetközi versenyek is rendelkezésre állnak, hogy próbára tegyék tudásukat.
Ezen kívül természetesen hobbiként is megállja a helyét. Ha nem adott munkára vagy elérni kívánt eredményre keresünk kutyát, akkor minden fajta alkalmas bizonyos szintű szimatmunkára, így bátran elkezdhetjük vele. Egyre több iskola kínál tréningeket és anyagokat ezügyben, mert felismerték, hogy ez remek az összhang fejlesztésére kutya és gazdi között. Sportként a közös vadászat élményére és örömére alapoz, ami mindkét fél számára előnyös lehet. Mivel összehangolt munkát igényel, nem csak testben fárasztó, hanem agyban is hatalmas munka, így rövid idő alatt teljesen le lehet vele fárasztani a kutyánkat. Ez pedig hozzájárul egy stabilabb kutyalélekhez és vele való kapcsolathoz.
