A kutyák érzékszervei közül természetesen az orruk a legerősebb, de azt azért nem mondhatnánk, hogy rosszul látnak – csak máshogyan. Sok hamis hiedelem kering a kutyák szeme világáról az interneten, mint például, hogy színvakok. De ha nem így van, akkor mégis hogyan látják a világot? És ha már itt tartunk: tényleg nem tudják megkülönböztetni a színes labdákat? Ennek jártunk utána.
Hogyan működik a látás?
A kutyának, ahogyan az embernek is hólyagszeme van. Ez az élővilágban nagyon fejletnek számít, és több rétegből is áll. A fény a a szaruhártyán és a pupillán keresztül – ami amolyan fényreteszként is működik – a szembe jut. Annak belső úgynevezett ideghártyáján keletkezik egy fordított állású, valós kép, melyet az agyunk fog „helyesre beállítani”. Ugyan a szem működése nagyon összetett és összehangolt, most erre részletesen nem térek ki.
A fény több fénytörő közegen átjutva végül a szem belső rétegére jut. Ez az ideghártya, azaz a retina, ahol a beérkező fényt receptorsejtek érzékelik. Ők fogják fel a kívülről kapott információt. Két ilyen sejt található itt: a pálcikák és csapok. A pálcikák érzékelik a fényt, így ők felelősek a fény – árnyék látásért, amíg a kisebb csapok pedig a színlátásban játszanak szerepet. Háromféle szín érzékeléséért felelősek: a piros, a kék, és a zöld. A többi szín ezek kombinációiból tevődik össze. Attól függően, hogy mennyi csap és pálcika van, attól függően, fajra jellemzően látunk.
A kutyák látása az emberéhez képest
A kutyáknak több pálcikájuk van, mint csapjuk, ez pedig azt eredményezi, hogy színlátásuk kevésbé jó a miénkhez képest. Ők a fénynek más hullámhossz – tartományát érzékelik, de a skála nagy része a látható fény tartományába esik náluk is. A sötétben viszont egy fokkal jobban látnak, hiszen a kutyafélék többsége, pl. farkasok szürkületben (is) vadásznak. Ráadásul nekik nem három, hanem csak két csapsejt található a retinájukon, így a kép ezekből tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag kétszínlátók, ami sárgás – szürkés látást eredményez. Az viszont nem igaz, amit régen gondoltak, hogy fekete fehérben látnák a világot.
A kutyák szeme nagyon gyorsan alkalmazkodik a mozgáshoz is, hiszen ki kell szúrni, ha megmozdul a prédaállat. Ezzel szemben közelre, és mozdulatlanul lévő tárgyakat viszont nehezebben vesznek észre. Szintén a vadászathoz volt hasznos, hogy a látószögük nagyobb. Bár ez függ a kutya fejformájától is, de átlagosan olyan 240 – 250 fok körüli. Egy nyomottabb orrú kutyánál, ahol a szemei közelebb ülnek egymáshoz, illetve egy bundával szemet eltakaró állatnál más eredmények is kijöhetnek. Ez a nagy látószög a fej két oldalán ülő szemeknek köszönhető. Hasznos volt a zsákmány kiszúrására, nyomon követésére, illetve a környezet nagyobb szögben történő monitorozására. Az embernek viszont nem csak a színlátása jobb: mi térben is jobban látunk.
Mi emberek a látható fény hullámhossz – tartományában (400-800 nm) érzékeljük a színeket, az efölött található ultraibolya sugárzást és az ez alatt található infravörös tartományt nem érzékeljük. A kutya ebben eltérő, ugyanis a szeme az UV-fény több mint 61%-át átengedi.
Hogyan változik a látás?
Rövid távon a kutya látása ugyanúgy változik, mint az emberé – a korral romolhat, ráadásul hasonló szemproblémák is megjelenhetnek. (Megjegyezném, hogy természetesen vannak fajspecifikus szembetegségek is, illetve a fertőzőek pedig a legtöbb esetben ezek nem terjednek állatról emberre vagy fordítva.) Az öreg kutyáknál előfordulhat, hogy a kutya beleütközik dolgokba, vagy nehezen találja meg a tárgyakat, amelyeket szemmel keres. Ez egyértelműen jelzi, hogy romlik a látása. Ez korral nálunk, embereknél is megjelenhet. Ezáltal kis kedvenceinknél is fontos a szem megóvása és karban tartása, hogy minél tovább hatékonyan tudják használni. Náluk is igaz az, hogy a világosabb szemszínek érzékenyebbek, így sokszor ezek plusz figyelmet igényelhetnek. A szemszínek egyébként magát a látást nem befolyásolják.
Hosszú távon a látás is alkalmazkodik az evolúcióval. A kutyáknak már kevésbé van szüksége arra, hogy maguk szerezzék meg a zsákmányukat. Sokuknak a városi környezet jelenti már az ingerforrásokat. Ehhez alkalmazkodni azért idő, de lehetséges, hogy megfigyelhető lesz változás a jövőben. A szemmimikánál például ez már jól látszik. Annak a látásban nincs szerepe, de a metakommunikációban ember és kutya között igen, ugyanis hatékonyabbá teszi azt.
Ezen felül ott a tenyésztés hatása: egy felelős tenyésztő a szembetegségekre is szűr (van rá külön teszt), hiszen öröklődhetnek, illetve a fejformák „beállításával” változik a fajták látószöge, ami befolyásolja a látást. Így nekünk embereknek is van szerepe abban, hogy a jövőben milyen irányba toljuk majd el kutyánk érzékszerveit.
