Ez lesz életem legegyszerűbb blogbejegyzése, merthogy 1000 okot is fel tudnék sorolni. Viszont nem hiszem, hogy ennyit bárki szívesen végig olvasna.
Tehát nem áldozok annak egy külön pontot, hogy „így legalább ráveszed magadat a porszívózásra”, vagy, hogy „könnyebben kidumálod magadat az ellenőröknél, amikor épp nincs nálad a bérleted”.
Nézzük a TOP 10-es listát, amit az elmúlt négy év során, Floppyval töltött időm alatt megtapasztaltam:
-
Rendszer kerül az életedbe
Reggel pisi, aztán egy kis séta, utána pedig játék, este kaja, séta, pisi stb.
A kutyák szeretik, sőt, igénylik, hogy legyen egy rendszer az életükben. Nem élik annyira a spontán változtatásokat.
Ezzel együtt a mi életünkbe is valamiféle rendszert csempésznek, ami az évek távlatából visszanézve egy elég jó dolog.
-
Vége az ételpazarlásnak!
Imádom, hogy a megmaradt ételt nem kell kidobnom, mert van, aki szívesen befalja. Floppy pedig igazán hálás a házi kosztért, és soha nem panaszkodik azért, hogy túl sós, vagy sótlan a kaja.
Azért vigyázzunk! Nem minden jó a kutyáknak, amit mi szívesen fogyasztunk! (Pl.: pékáru, krumpli, túl fűszeres étel, édesség stb.)
Képet készítette: Pataki Zsófi (www.imaginedbysofia.com)
-
Új közösségekbe invitál
A kutyás emberek között könnyen alakulnak ki barátságok, közösségek. Akár a Facebookon, vagy az Instagramon keresztül is találhatunk olyan csoportokat, ahol segítik egymást a kutyatartók, és közös programokat is szerveznek.
-
Felelősségre tanít
Szokták mondani, hogy a kutyatartás a gyereknevelés előkapuja. Bár utóbbiban nekem még nem volt részem, azt gondolom, hogy ebben lehet igazság.
A kutyatartás együtt jár azzal a felelősséggel, hogy egy másik, alárendelt lényről gondoskodunk. Ez a kihívás pedig előbb-utóbb úgyis szembejön velünk, így hát jobb felkészülni rá négylábú barátunk segítségével.
-
Türelemre int
Vannak dolgok, amiken nem tudunk változtatni. Ilyen, ha éjszaka hirtelen ki kell a kutyánkkal rohannunk, mert „menni kell”, vagy meg kell várnunk, hogy körbeszaglássza a kutyafutis pajtikat, megegye a vacsoráját stb.
Hiába is türelmetlenkedünk a négylábúakkal, nem fog rájuk hagyni. Sőt, a stressz, csak kontraproduktív eredményt hoz.
A kutya a jelenben él. Nem tudja, mi az, hogy „elkésni valahonnan”, vagy „sietni valahova”. (Na jó, kivéve, ha vacsoraidő van, és hazafele tartunk épp a sétából.)
Emellett, ha valami nevelési problémába ütközünk, türelemmel szinte mindent meg fogunk tudni oldani. Kérdés, hogy mi hajlandóak vagyunk-e lelassulni ebben a rohanó világban, és áldozni arra, hogy „megvárjuk a kutyánkat” – legyen szó szaglászásról, vagy problémák leküzdéséről.
-
Tükröt mutat
Kettővel ezelőtti bejegyzésemben szót ejtettem erről, de itt most megismétlem önmagam, mert nagyon fontos érv – számomra legalábbis – a kutyatartás, vagyis inkább a „kutyával együtt élés” mellett.
Sokat hallani, hogy „amilyen a gazda, olyan a kutya” – de ez a mondás legtöbbször a külsőségekre szorítkozik.
Arra jöttem rá, hogy Floppyra tökéletesen ráragad a hangulatom: legyen szó depresszióról, stresszről, örömmámorról, belső nyugalomról, bármiről.
2019-re ezt a felismerést továbbfejlesztettem: Floppy reakcióiból sokszor előbb jövök rá, hogy nálam komoly bajok vannak.
Ha például azt látom, hogy idegesen rágcsál valamit, vagy egész nap csak maga elér réved, pedig le volt mozgatva, akkor magamban is elkezdem keresni a gondot.
„Tulajdonképpen min is stresszelek most? Mi a bajom?”
Képet készítette: Petra Pako Photography (www.petrapakophotography.com)
-
Alaposan átmozgat
Direkt nem ezzel a ponttal kezdtem, mert talán ez az első, ami a legtöbbeknek az eszükbe jut.
De nem elhanyagolható érv a kutyatartás mellett, sőt! Mérhetetlenül hálás vagyok Floppynak azért, hogy amikor 3-4 napja nem megyek el vele futni, akkor kifinomult módszereivel kiránt engem a lakásból.
-
Hakuna Matata
Legyen szó bármilyen stresszes napról, magánéleti problémáról vagy állandó, értelmetlen agyalásról, kutyánk társaságában sokkal könnyebben átlendülünk a gondon.
De mutassunk túl egy kicsit azon, hogy „jól esik a szabadban sétálni a kutyánkkal, kikapcsolni az agyunkat”. Nézzünk meg egy kissé tudományosabb okot is arra, miért nyugtatnak meg minket a négylábúak:
*Minden emlős agyában van egy olyan neuron, ami csak a simogatásra reagál. Egy tanulmány szerint így nagyobb kedvvel kurkászták, nyalogatták egymást az állatok, vagy éppen az őseink, ami higiéniás szempontból fontos, emellett pedig a csoporton, illetve falkán belüli bizalmat is növelte.
Valamivel újabb kutatás szerint pedig a simogatást adni is jó, mert az emberben kimutathatóan felszabadítja a szeretethormonként ismert oxitocint.
-
Nem okoz csalódást
Aki úgy dönt, hogy maga mellé vesz egy kutyát, egyben biztos lehet: sose fog csalódást okozni!
Ez persze túl giccses, és ebben az egyszerű értelmezésben nem is teljesen igaz. Ebbe a kapcsolatba nekünk is erőt és energiát kell fektetnünk.
Hogyan?
„Nem fog csalódást okozni” – ez így teljesen helytálló, viszont tudnunk kell, hogy a következetlen, felelőtlen bánásmód megbosszulja önmagát. Ebben az esetben viszont nem a kutya fog csalódást okozni, hanem önmagunk.
-
Mindig van, aki örül, ha hazajössz
Személyes kedvencem. 🙂
Mert nincs az a nap, hogy ne mosolyogva lépnék be a lakásba.
*Forrás itt.
Tetszett a bejegyzés? Less rá megújult Youtube csatornánkra is, kövess minket instán (@floppyandme_official) és Facebook-on! Köszönjük! 🙂
Anna kétlábú és Floppy négylábú
