Régóta pedzegeted már, hogy összekötöd életedet egy ebbel? Úgy döntöttél, hogy inkább örökbefogadsz, mintsem vásárolj magadnak kutyát? Nagyszerű! Először is, gratulálok a döntéshez! Csak hogy tudd, menő vagy és még jófej is!
Ennyit bevezetőül. Most akkor jöhet a lényeg*:
6 éve, hogy örökbefogadtam Floppyt. Szinte hihetetlen, hogy elrepült az idő. Mintha csak tegnap lett volna, amikor a mára egyre jobban őszülő kutyapofit először megpillantottam. Úgy sétált el mellettem első bemutatkozáskor, mintha csak szellem lennék. Aztán persze gyorsan rájött, hogy tőlem végeláthatatlan simogatást kap, ezért még az ölembe is bevetette magát – amit akkor én hatalmas megtiszteltetésnek éreztem, mára viszont tudom, hogy mindenkivel ezt csinálja, akinek a figyelmét óhajtja.
6 év. Arra lettem figyelmes, hogy mióta Floppy velem van, a környezetemben is egyre többeknek van kutyája. Mintha csak ihletet kapta volna tőlünk – vagy csak én figyelek oda jobban erre a jelenségre.
Ami ennél még dicséretesebb, hogy a legtöbben az örökbefogadás mellett döntenek, és ennek nagyon-nagyon örülök.
6 év. Ha annak idején tudtam volna ezeket, amiket most itt leírok nektek, valamivel könnyebb lett volna az első pár hét – de nem bánok semmit sem. Ahogy a múltba révedve felsínylik előttem egy kép egy leszakadt redőnyről, és a fürdőszoba falából, a kitépett zuhanyzó helyéről spriccelő vízcsóváról, megrázom magamat, és azt mondom: ennek így kellett lennie!
Kiválasztás előtt
Fontos, hogy ne a küllem legyen a fő és egyetlen szempont, amiért kiválasztunk egy kutyát. Inkább próbáljunk meg egy olyan eb mellett dönteni, aki sikerrel be fog tudni illeszkedni a mindennapjainkba.
Ne válasszunk például túl energikus kutyust (köhömm, border collie) akkor, ha nincs időnk minden nap alaposan lefárasztani őt. Ahogy a mondás is tartja: a fáradt kutya jó kutya.
Viselkedési problémával küzdő ebet nem ajánlott első kutyának választani, és arra is ügyeljünk, hogy ha pl. macskát is tartunk, akkor tesztelve legyen előtte a viszonya cicusokkal.
Ezeknek a fenti pontoknak a kiderítéséhez ékes példával szolgál a mi történetünk. Én annak idején egy hosszú e-mailben őszintén megosztottam a Brit Pásztorkutya fajtamentőkkel azt, hogy hogyan is élem az életemet, mit tudok nyújtani leendő kutyámnak. Ennek tudatában javasolták nekem Floppyt, aki tökéletes választásnak bizonyult. Ergo: nem én választottam ki, hogy melyik kutyussal akarok először randizni, hanem a fajtamentők „választottak” helyettem, és ez így volt rendjén.
A döntés
Fontos, hogy megértsük: leendő kutyusunk meglehet teljesen máshogy viselkedik az aktuális környezetében, mint ahogyan nálunk viselkedne. Például: ha kennelben tartják őt folyamatosan összezárva más kutyákkal lehet, hogy erősen stresszes állapotban találkozunk vele először.
Amennyiben első kutyás gazdik leszünk, vagy más „nehezítő tényező” található otthon talán érdemes olyan eb mellett döntenünk, aki hasonló környezetben van épp tartva ideiglenesen, mint ami nálunk is fogadná őt. Tehát vélhetően a valós személyisége mutatkozik meg előttünk, és átmeneti befogadója is az „igazi énjét” ismeri.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ketrecben, menhelyen tartott kutyákat ne fogadjunk örökbe! Az ottani dolgozók sok esetben meg tudják mondani, miként viselkedik „normális” környezetben a kutyus.
Starter-kit
Kutyát tartani bizony, nem mindig olcsó mulatság. Floppyval annak idején nagy szerencsém volt, mert 4 éves “megkomolyodott” borderként ő bizony, nem igényelt egyebet, csak a társaságomat a lehető legtöbbször. Nem csócsált játékokat, nem tépett szét kutyaágyat, és ami ennél is fontosabb, nem küzdött semmiféle betegséggel, mint például szívférgesség (csak, hogy egyet soroljak az általánosnak számító problémák közül).
Ezzel szemben Berlin kutyám, aki egy tenyésztőtől vásárolt csehszlovák farkaskutya, annál inkább szereti “felélni” a neki szánt kiegészítőket.
Amennyiben most készülsz örökbefogadni első kutyusodat, bizonyosan megfogalmazódott benned, hogy vajon mi mindent vegyél neki. Íme egy lista a legfontosabb kutyás kütyükről, ami első körben kellhet:
– Kutyaágy: méretnek megfelelő, lehetőleg úgy elhelyezve, hogy leendő ebed jól belássa a teret, rálásson az ajtókra és legtöbbször rád is – mert ezt ők bizony, így szeretik 🙂
– Nyakörv, hám, póráz: a hám abban az esetben lehet hasznos, ha kutyusodnak szeretnéd megadni azt a szabadságot, hogy bátran szaglászhasson ide-oda.
– 1-2 játék: bizony, egyáltalán nem szükséges sok játékot venned, elég néhány, amit szeret, és amit akkor kap csak meg, amikor te odaadod neki.
– Itató/etető tálka: ne spórolj ezeken a tárgyakon, mert rettentő idegesítő, ha a kutyusod mindig kiborítja a vizet, amit kap és kilómétereket jár be tálkájával, mire végez a vacsival.
Amit simán megvehetünk kutyusunknak akár használtan is, az például könnyen mosható póráz, nyakörv, vagy akár hám, melyekből garmadával találsz pl.: a Jófogás oldalán. Lényeg a higiénia és az egészség! Olyan termékeket ne szerezz be használtan, amelyeket nem tudsz teljes bizonyossággal megtisztítani, vagy félő, hogy már lejárt a minőségük.
Az első közös napok
Miután megvan a szerencsés kiválasztott kutyusunk (és persze, előtte a lehető legtöbb információt megismertük az ő előéletéről, környezetéhez fűződő viszonyáról), a papírmunka leküzdését követően haza is vihetjük új társunkat otthonunkba.
Hozzám annak idején Floppy „házhoz jött” Zalagereszegből, ahol ideiglenes gazdijánál lakott. Szerencsére kapóra jött egy fuvar, amivel el tudták őt nekem szállítani, és így nem kellett szegényemet betuszkolnom az akkori egészen picurka Daihatsu Sirion-ba.
Szokták mondani, hogy az örökbefogadott kutya „magunkhoz szoktatása” nem sokban különbözik a kölyök kutyákétól. Itt is az első, és legfontosabb lépés a KÖTŐDÉS kialakítása.
Erre néhány nagyszerű módszer:
– Kézből etetés: hagyd, hogy Fifike az utolsó szem tápot is a tenyeredből eszegesse meg.
– Közös birkózás: a labdánál a közös „ugrabugra”, kutyás birkózás bizony sokkal hatásosabb! Ne aggódj azon, ha a szomszédok bolondnak néznek, majd megszokják.
– Szemkontaktus felvételének tanítása: az egyik első lecke, amit a kutyasuliban is tanulni fogtok, a szemkontaktus. Ennek a legegyszerűbb verziója, ha folyamatosan a kutyus nevét mondod, és amint rád néz, jutalmazod őt. Ha a világért se akar odanézni, adj ki bolondos, magas, vinnyogó hangokat. A szomszédok miatt pedig megint csak ne aggódj.
– Közös programok: szerencsére rengeteg a szuper kutyás program itthon! Ősszel jellemzően vásárok, közös kirándulások vannak. Strandszezonban pedig irány Fonyód, vagy a Keszthelyi Kutyás Park!
Fontos, hogy adjunk időt az új családtagnak! Ne sürgessük őt semmivel! Kutyasuliba pedig mindenképpen iratkozzunk be, mert az sose árt: se nekünk, se a kutyusnak!
A kezdet sokszor nehéz, ez biztos. Egy örökbefogadott kutyusnál úton-útfélen előjöhetnek olyan problémák, amelyekkel azelőtt nem számoltunk. Ilyen volt nálam például Floppy motor-fóbiája. Az egy dolog, hogy terelgetné a robogókat, de amikor először szembesültem vele, hogy „ő bizony le is rángatná a sofőrjét dühében a motorról”, az már nem volt vicces. Floppy agyát ilyenkor elborítja a köd: se hall-se lát, csak rohan a motoros után, ha nem kapom el időben.
Lényeg a motoros történetben, hogy az első hetekben nem árt „résen lennünk”. Meglehet, olyan hétköznapinak tűnő dolgok, események, szituációk váltanak ki nem várt reakciót kutyusunkból, amelyekre egyáltalán nem is számítunk. Nincs ezzel semmi baj! Ettől még nem kell félni, és rögvest inkább a tenyésztőtől vásárolt kiskutyák mellett dönteni!
Én, aki épp egy csehszlovák farkaskölyköt melengetek a keblemen őszintén elmondhatom: a kölyökkutyák szocializációjának is megvan ugyanaz a fázisa, amikor meglepnek minket. Csak hogy egyet említsek: a „hirtelen mindentől IS félek” korszak, amelyet ebben a pillanatban is nyögök Berlinnel.
Egyszóval: örökbefogadásra fel! És persze, jó elkutyulást mindenkinek!
*Ez a cikk a Jófogás örökbefogadást segítő kampányának keretein belül született meg.
Tetszett a bejegyzés? Kövess minket Instán, Facebook-on és less rá Youtube csatornánkra is! Köszönjük!
Anna kétlábú és Floppy négylábú
