A Mátrával még az iskolapadban ismerkedhettünk meg részletesebben, amikor is megtanultuk, hogy az Északi-Középhegység ezen vulkanikus vonulatain emelkedik hazánk legmagasabb pontja, a Kékestető. Ez a táj azonban nem csak emiatt népszerű kiránduló célpont. Ez alkalommal Mátraszentimréről és a környékbeli túra útvonalakról fogok néhány szót ejteni.
Jakuzzi 817 méter magasan
Két évvel ezelőtt egy húzós, sok-sok munkával teli időszak után olyan helyet kerestem, ahova kicsit elmenekülhetek. Így találtam meg az Altitude817m Vendégházat Mátraszentimrén. Pont az volt, amit kerestem: egy kis hegyi házikó, ahol nem kell sok emberrel találkoznom, mégis sok luxus kényelmi dologgal ellátott. Ugyanis ez a kis északi típusú A-frame házikó saját fűtött jakuzzival és szaunával van felszerelkezve. Ha szeretnéd, ki se kell tenned a lábad a telekről, hiszen már az ágyból is csodálatos panoráma látható. Mindemellett kutyabarát, ami „kimerül” abban, hogy pokróccal, tállal, játékkal, törölközővel várják a négylábúkat, így ez számomra több is volt, mint amit előzetesen vártam. Sajnos átéltem már sokkal negatívabb élményeket pár korábban kipróbált kutyabarát szálláson, ahol a telket még rendes kerítés sem védte.
Bár a kutyádat vihetted magaddal, de vigyázz rá, mert a vadak néha bejárnak a telekre, és lebontják a kerítés egy részét.
A Mátrában legalább kiélvezhettem a jakuzziból a kilátást, míg a kis felfedező jól belátható helyeken kóborolt a kerítés biztonsága mellett.
Téli csodavilág
December elején, érkezésünk előtt pár nappal hóba burkolózott a táj, és meg is maradt a pár napos pihenőnk idejére. Szerencsére Nissy kutyám is imádja a havat, nyúl módjára ugrándozik benne. A Mátra pedig elkényeztetett minket ezzel a téli csodavilággal: a talp alatt ropogós, fák ágain megülő, napfényben csillogó hófehér tájjal.
Természetesen ilyenkor rövidebb kirándulásokra indulok Nissyvel ügyelve, hogy több pihenőt tartsunk, amikor a mancsait kicsit áttörölgethetem, megszárítgathatom, és újult erővel folytathatjuk az utunkat.
Mátraszentimre azért is volt ideális ehhez, mert a háztól csupán pár lépésnyire már túraútvonalakra térhettünk. A piros kereszt turistajelzésen kezdtük meg az utat, ami a Szénégető útján át vezetett el a Bőgős-rétig. A Szénégetők útja egyfajta tanösvény, ahol számos tájékoztató táblán keresztül mesélik el a környék növény- és állatvilágának jellegzetességeit. Az út a Bőgős-réten át a Piszkéstetői Obszervatórium felé vezetett a piros vonal jelzésen, ahol rátértünk az Országos Kéktúra egy szakaszára és azt követve visszajutottunk a szomszédos faluig, Mátraszentlászlóig. Ez a szakasz a sűrű és alacsony növényzet miatt bújkálosra sikerült, de a kilátás, ami útközben a tájra vetült, kárpótolt érte.
Mátraszentlászlóról a kék kereszt jelzést követve a három falu (Mátraszentlászló, Mátraszentimre, Mátraszentistván) temploma mellett elsétálva visszatértünk a házikónkba. Ez egy rövidebb, kb 7 km hosszú körtúra, mely kistestű kutyával is könnyedén teljesíthető, még hóban is. Egy meredekebb emelkedőt leszámítva, ami a Bőgös-rétről Piszkéstetőre vezet fel, nincs más nagyobb emelkedő az útvonalon.
Ha valaki mégis rövidebb útra vágyna, akkor az erdőn át hamar le lehet sétálni a Mátraszentimrei Béke királynéja Templom felé vagy csak a fenti utakon át az állatparkig.
Őszi barangolások
Ezután a csodálatos téli kiruccanás után úgy határoztam, hogy következő évben ősszel visszatérek, és nagyobb túraútvonalakat járunk be, ezúttal az OKT útvonalán. Szerencsére a Mátra Budapesttől kb egy óra alatt elérhető autóval, és ezúttal útba ejtettem az APC-tengerszemet. Nem bántam meg, hogy megálltunk egy rövid erdei sétára, de ha csak emiatt mentem volna arra, kissé csalódottan távozok.
Mátraszentimrén a bevált szállásból nem engedtem, és az első „bemelegítő” túránk egy része is ugyanazon az útvonalon vezetett. Ezúttal azonban a piszkéstetői csúcs elérése után Galya-tető felé vettük az irányt. Ez nem egy nagy kitérő volt a korábbi évben teljesített túraútvonalhoz képest, mégis jó volt ellátogatni egy másik csúcsra, és megszerezni egy pecsétet a Kéktúra füzetbe. Igen, merthogy menet közben ezeket is elkezdtem gyűjtögetni, ha már többször megfordultam pecsétgyűjtő állomások közelében.
Szerencsére a kezdeti borongós idő után kisütött a nap, így a közel 15km-es túránkat is megtehettük. Mátraszentimréről az állatpark felé indultunk, onnan pedig tovább egészen az Ágasvár turistaházig.
Itt az út átvezet egy kisebb patakon, ezért érdemes olyan túracipőben menni, amiben ez könnyen teljesíthető.
A patak után hosszabb ideig felfele vezet az út, amit ha valaki nem bírja a monoton hegymenetet nehezebb teljesíteni, de ennek ellenére sem nehéz szerintem ez a túra. Ágasvárról az OKT útvonal egyenesen átvezet Mátraszentistvánra, ahol a sípálya mellett vezetett az utunk. Innen többféle útvonalon vissza lehet jutni Mátraszentimrére, akár busszal is, ha valaki elfáradt. Én itt begyűjtöttem még egy pecsétet, ettünk egy jót, majd visszasétáltunk a szállásra.
Az őszi túrák annyiban kalandosabbak voltak a télinél, hogy szeptemberben voltunk éppen a bőgési időszak környékén.
Gondolom nem meglepő, ha azt mondom a Bőgős-rét, ami az Altitude817m Vendégház utcájától nem messze található, arról kapta a nevét, hogy szeptember környékén szeretnek odajárni a bikák bőgni. Ezt a különleges dolgot pedig akár a szállás kertjéből és jól lehet hallani.
A cikkben leírt útvonalak az egyéni véleményemet tükrözik saját tapasztalatok alapján. A túrákat egy 3,5 kilós keverékkel teljesítettem, aki a képeken is szerepel. Ettől eltérő vélemények és ötletek megoszthatóak, sőt „very welcome” a hozzászólások közt!
