A séta sokkal többet jelenthet a kutyatartó kötelességnél. Lehet a stresszkezelés egy módja, a lelki békéhez vezető út, a kapcsolatépítés és egészségmegőrzés eszköze a kétlábú és négylábú félnek egyaránt. És hogy hogyan? Ennek jártam utána!
Nem fogok hazudni. Néha a hátam közepére sem kívánom, hogy elinduljunk. Mert hideg van, mert szemerkél az eső, mert késő van, vagy éppen korán, és jól esne még tovább aludni. Vagy mert ezer dolgom van, vagy csak rossz passzban vagyok. De aztán az esetek többségében mégis elindulunk, és mire hazaérünk, valahogy minden jobb lesz. És tudom, hogy megérte, mert jobb lett a kedvem, kitisztult a fejem, nyugodtabb lettem, és még Wekni is elfáradt a megtett kilóméterektől és a sok szimatolástól. De a séta pozitív hatásainak felfedezése egyáltalán nem újkeletű dolog – csak magunkat kell újra és újra emlékeztetnünk arra, hogy jó ez nekünk.
Séta a múltba
Szókratész, az ókori görög gondolkodó több kortársával ellentétben nem alapított iskolát, hanem sétálva, beszélgetve vezette diákjait a világ megismerésének útján. A séta több nagy európai filozófus esetében is meghatározó tevékenységnek bizonyult. Nietzsche és Rousseau egyedül elmélkedve, Arisztotelész inkább társaságban rótta az utakat, Kant pedig azért kerekedett fel, hogy gondolkodnia se kelljen.
De vajon miért könnyebb sokaknak séta közben tanulni és gondolkodni? Ennek egyrészt az az oka, hogy a gondolkodáshoz megfelelő mennyiségű oxigénre van szükségünk, máskülönben egyszerűen csak „elbóbiskol” az agyunk, míg a séta ezt megakadályozza azzal, hogy javítja a vérkeringést. Ezen kívül, ha sétálunk, a lépéseink ritmusa egyfajta „transzba” juttat bennünket, amely javítja a koncentrációs képességünket. Valamint mozgás közben aktiválódik a kinetikus memóriánk, amely segít abban, hogy jobban az emlékezetünkbe véssük az információkat.
Észrevettétek már, hogy amikor sétára indulunk, olyan, mintha kisétálnánk abból a helyzetből, ami addig meghatározó volt a számunkra? Magunk mögött hagyjuk a tennivalókat, a veszekedéseket, a munkát, a zsivajt, a számlákat és a problémákat, mert csak mi vagyunk és az út. Van, aki komoly pénzeket fizet azért, hogy így elvonulhasson.
Miért szeretik a kutyák ennyire a sétát?
„Megyünk sétálni?” – Kérdezem meg sokszor a kanapén heverésző Weknitől, aki erre hirtelen felpattan, nyújtózkodik egyet, majd heves farokcsóválással és izgatott topogással adja tudtomra, hogy ő már most készen áll az indulásra, és méltatlan sóhajtással veszi tudomásul, hogy nekem még át kell öltöznöm a művelet végrehajtásához. De vajon miért vált ki a kutyusokból ilyen izgalmat ez a látszólag egyhangú tevékenység? Hiszen nincs benne játék, és ha már túl vagyunk a tréning időszakon, túl sok jutalomfalatot sem kapnak közben. De akkor miért jó ez nekik ennyire?
A kinti lét utáni vágyukat nem elégíti ki az, ha egész nap az udvaron vannak.
A kutyák többsége a szabadban érzi magát igazán elemében. Bizonyos szempontból ez az ő természetes közegük. Ezen kívül a séta mentális stimulációt nyújt számukra. Ez nekik olyan, mint nekünk leülni egy jó könyv mellé vagy egy izgalmas film elé. Erre azért mi sem mondanánk nemet, nem igaz? Ezen felül természetükből fakadóan igénylik a fizikai aktivitást. És azt se felejtsük el, hogy annak ellenére, hogy sok kutyus él egyedüli négylábú családtagként, ők falkaállatok, így érthető, hogy szeretnek fajtársaik között lenni, vagy legalább ott, ahol korábban más kutyák is megfordultak. Így tudják a saját szociális készségeiket fejleszteni. Viszont fontos szem előtt tartanunk, hogy a kinti lét utáni vágyukat nem elégíti ki az, ha egész nap az udvaron vannak. Szükségük van a felfedezés élményére, amit nem adhat meg az, ha csak a saját területükön töltenek időt.
A séta pozitív hatásai a négylábúakra
Segít a testi egészségük megőrzésében:
- Támogatja az izomzat fejlődését és fitten tartását.
- Elősegíti a csontozat egészséges fejlődését.
- Gyorsítja az anyagcserét, fokozza a szervezet méregtelenítő képességét.
- Megakadályozza a túlsúly kialakulását.
- Az edzésben lévő kutyusok tovább élnek, és életminőségük is jobb.
Támogatja a mentális stabilitás fenntartását
- Stimulálja a szerotonin és endorfin felszabadulását az agyban. Ezek a vegyületek kellemes érzést nyújtanak, nyugalmat árasztanak, csökkentik a stresszt.
- A különböző ingerek különböző érzékszervekre hatnak, így különösen sokat dolgozik az agyuk mozgás közben.
- Kielégíti a kutyák veleszületett munkaösztönét.
- Lehetőséget ad az emberek közötti és más kutyák közötti szocializációra.
Érdekesség: Tanulmányok igazolták, hogy a hosszabb, nagyobb kitartást igénylő erőpróbák során több boldogsághormont termel a kutyák szervezete, és a stressz is hatékonyabban oldódik, mint a gyakoribb, de rövidebb ideig tartó mozgásformák alatt.
És mi a helyzet velünk?
A séta pozitív hatásai a kétlábúakra
Nem véletlen, hogy olyan sok gondolkodónak volt kedvelt módszere a sétálva diskurálás, mint ahogyan az sem, hogy a zarándoklatok bizonyos szempontból reneszánszukat élik. A kolostorok kerengőit sem csak esztétikai okokból építették, és oka van annak is, hogy létezik módja a sétálva meditálásnak és imádkozásnak is. Anno már Augustinus is azt mondta, hogy:
Solvitur ambulando. – Vagyis a probléma járva-kelve oldódik meg.
A lelki pozitívumukon túl nem árt, ha tudjuk, hogy tudományosan igazolt, hogy már a napi rendszerességgel végzett tempós gyaloglás is kedvezően befolyásolja a vérnyomást, a test zsírtartalmát, a koleszterinszintet és a hangulatot. A legalább napi 30 percet rendszeresen, lendületesen sétálóknál is jelentősen csökken a szív és érrendszeri betegségből eredő halálozás esélye. Ez a hatás idősebb korban elkezdett rendszeres gyaloglásnál is jelentkezik. Gyermek- és fiatalkorban is kedvezőbb az egészségi állapota a rendszeresen és lendületesen gyaloglóknak. Ezen felül mivel séta közben messzebbre nézünk, ez a mozgásforma javíthatja a látásunkat, valamint növeli a szervezetünkben a glükóztoleranciát, vagyis segíthet a cukorbetegség megelőzésében, és hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban aludjunk. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlása szerint a mozgás egészségvédő hatásai heti 150 perc közepesen intenzív, dinamikus mozgással már elérhetőek, amit akár a mindennapos kutyasétáltatással is teljesíthetünk.
Hogyan sétáltassunk?
Lehet, hogy meglepő, de közel sem magától értetődő, hogy négylábú társaink tudnak pórázon sétálni. Még élénken él bennem az emléke Weknivel az első sétánknak. Kb. 200 métert sikerült fél óra alatt megtennünk, miközben majdnem elfogyott az összes nálunk levő jutalomfalat. Megijedt az autóktól, leült, nem akart jönni, majd megiramodott és húzta a pórázt… Röviden: Nem volt egyszerű. Viszont ma már gond nélkül gyűjtjük a lépéseket. Ahhoz, hogy leírhassak nektek mindent, amit a sétáltatásról tudnotok kell, Palyik-Lukács Anettel beszélgettem, aki a Bing Dog Sport Akadémia oktatója.
A sétálás tanulását már otthon, a nappaliban és a saját kertünkben elkezdhetjük.
Palyik-Lukács Anett
Mindenekelőtt fontos szem előtt tartanunk, hogy kedvencünk csak a második kombinált védőoltás után 2 héttel hagyhatja el otthonunkat. Akkor rendelkezik ugyanis megfelelő védettséggel a rá ekkor még komoly veszélyt jelentő megbetegedésekkel szemben. De ez nem azt jelenti, hogy karba tett kézzel várhatnánk, hogy leteljen a karantén. A sétálás tanulását már otthon, a nappaliban és a saját kertünkben elkezdhetjük. Először csak szoktassuk hozzá az apróságot a nyakörvhöz (tegyük rá pár percre, kapjon ezalatt jutalmat, majd folyamatosan növeljük az időtartamot), aztán a pórázhoz (sétáljunk vele fel alá a nappaliban később a kertben, közben jutalmazzuk).
Amikor végre elhagyhatjuk a házat, fokozatosan növeljük a távot. A testmozgás mértéke mindig legyen megfelelő a kutya igényének, korának és egészségi állapotának. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg az állatorvost, és ne felejtsük el, hogy 1 évnél fiatalabb kutyussal még nem szabad kifejezetten sportolni, maximum alapozó, felkészítő alkalmakon vehet csak részt. Érdemes variálnunk az útvonalakat, hiszen nem csak mi, hanem négylábú társunk is megunja, ha mindig ugyan azokat az utcákat rójuk.
Séta közben
Az egyik leggyakoribb probléma, ami séta közben elő szokott fordulni az, ha pórázon húz a kutyánk. Legkönnyebben úgy tudjuk erről leszoktatni, hogy, amikor húzni kezd, elindulunk a másik irányba. Így egy idő után megtanulja, hogy ha feszes a póráz, csak messzebb kerül az áhított céltól. És persze ne felejtsük el jutalmazni, amikor szépen közlekedik.
Ha úgy döntünk, hogy póráz nélkül szeretnénk belevágni a kutyagolásba, nem árt, ha tudjuk, hogy hivatalosan közterületen nem szabad elengednünk kedvenceinket, viszont vadászterületen, ha vadat űznek, és nem határozható meg a gazda holléte, a vadászok kilőhetik őket, ha másként nem hárítható el a vad sérelme. Így, hogy elkerüljük a bajt, csak jól visszahívható, megbízható kutyust sétáltassunk szabadon.
Anett két fontos dolgot említett még. Sajnos újra és újra fel kell hívni a kutyások figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben egymást. Engedély nélkül ne engedjük oda máshoz a kutyánkat, főleg ne akkor, ha a másik pórázon van. Akár verekedéshez, sérüléshez is vezethet egy meggondolatlan barátkozási kísérlet.
(A városi kutyás lét írott és íratlan szabályairól ITT írtunk.)
Ezen felül pedig tartsuk szem előtt, hogy:
A séta nemcsak a mozgásról szól, hanem a kutya-gazdi kapcsolatépítéséről is.
Palyik-Lukács Anett
Ha mindig ilyenkor intézzük el a telefonokat, hallgatjuk meg a podcastünk legújabb adását, vagy ott szól a fülünkben a kedvenc zenénk, elszalasztjuk azt a lehetőséget, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot négylábú társunkkal.
+ Tippek
- Mindig legyen a kutyusunkon nyakörv, az adatait tartalmazó azonosító bilétával.
- Sötétedés után használjunk világító nyakörvet, és akár mi is felvehetünk egy láthatósági mellényt, ha a helyzet megkívánja.
- Ne hagyjuk, hogy a kutyák az utcai pocsolyákból igyanak, mivel ezek akár fagyálló folyadékot is tartalmazhatnak. Ez az anyag édeskés íze miatt vonzó a kutyák számára, de már kis mennyiségben is halálos lehet.
- Havas, csúszós időben séta után ne maradjon el a mancsápolás. A só a mancsuknak sem tesz jót, de akkor is káros, ha lenyalogatják.
- Ne induljunk el jutalomfalat nélkül.
- Ha az a kutya, aki addig szeretett sétálni, elutasítja a sétát, forduljunk állatorvoshoz, lehet, hogy egészségügyi probléma áll a háttérben.
Kilépő
Most már egyértelmű: annak ellenére, hogy a séta egy hétköznapi, egyszerű mozgásforma mégis csodákra képes. Főleg manapság, amikor igen sokan végeznek ülő munkát, ajándék, ha négylábú családtagunk sétára hív bennünket. Így nem is szaporítom tovább a szót. Mi indulunk sétálni. És ti?
Források:
magro.hu(2024.01.27)
STILLWELL, Victoria: Kutyajó formában!, Jaffa Kiadó, 2013 (hely nincs megadva)
universum.hu(2024.01.27)
wagwalking.com (2024.01.27)
wmn.hu(2024.01.27)
