A stressz az új „közellenség” – Milyen hatása van kutyusunkra?

Egyre többet halljuk, hogy milyen veszélyeket rejt ránk nézve a stresszes életmód. Amikor pedig azt látjuk, hogy négylábú barátaink az igazak álmát alusszák, könnyedén elhisszük, hogy ez a probléma csak bennünket érint. Ennél nagyobbat viszont nem is tévedhetnénk. Mi okoz stresszt a kutyusoknak? Milyen hatása van az életükre nézve? Mit tehetünk ellene? Ennek jártam utána.

Stressz kisokos

Első körben nézzük meg, miket érdemes tudnunk erről a jelenségről. Hiszen sok pontatlan információ és tévképzet lengi körül az új „közellenséget”. Ezek közül az első az, hogy stresszmentes életet kellene élnünk. Pedig ez egyszerűen lehetetlen! Ha a teljes stresszmentességet szeretnénk megvalósítani, kudarcra vagyunk ítélve.

Ugyanis a stressz szervezetünk természetes élettani reakciója arra, ha valami szokatlant vagy veszélyeset tapasztal.

Amennyiben a helyzet végkimenetele előnyös lehet a számunkra, pozitív stresszről (eustressz) beszélünk. Míg ha bajunk származhat belőle, a jelenséget negatív stressznek (distressz) nevezzük. Az viszont teljesen egyedi, hogy kiben milyen érzéseket kapcsol be egy helyzet. Pl.: valaki izgatott lesz egy ejtőernyős ugrás lehetőségétől, míg más halálfélelmet érez.

A pozitív stressz jó hatással van az egyén teljesítményére, társas kapcsolataira, segít koncentrálni, energiákat szabadít fel, és kellemes érzések kísérik. Ezzel szemben a negatív stressz által csökken az immunrendszer hatékony működése, és rossz hatással van a társas kapcsolatokra. Ezentúl romlik a koncentráció és az alvás minősége, valamint csökken az étvágy, így kimerülhet a szervezet. Amennyiben a negatív stressz állandósul, krónikus stresszről beszélhetünk, amely hosszú távon kiégéshez és más mentális, egészségügyi problémákhoz vezethet.

Ebből is látszik, hogy a stresszt nem kiiktatnunk kell, hanem kezelnünk.

A stressztűrő képességünk erősítésével tágul a komfortzónánk, így olyan tapasztalatokra tehetünk szert, amelyek bővítik a megküzdési stratégiáink sorát. Ezért felkészültebben nézhetünk szembe a mindennapi és rendkívüli stresszhelyzetekkel. Amikor pedig azt vesszük észre, hogy a negatív stressz jelei megjelentek az életünkben érdemes átgondolni, mi váltotta azokat ki. A jelek a következők: koncentrációs nehézség, fáradtság, alvásproblémák, ingerlékenység, gyakori fejfájás, izommerevség, emésztési panaszok stb.. A tudatosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a rossz válaszreakciót. Ehhez kérhetjük szakember, vagy egy jó barát segítségét, de egyedül is végiggondolhatjuk a lehetőségeket. Ha pedig megtaláltuk a kiváltó okot, több opció is kínálkozik arra, hogy csökkentsük a negatív stressz hatásait. A következőket alkalmazhatjuk: nézőpontváltás, segítségkérés, relaxációs technikák, testmozgás, társas támasz, örömteli tevékenység, szabadban töltött idő stb.

Stresszes gazdi = stresszes kutya?

Az „a Kutya” magazin 2024. januári számában egy érdekes tényről számol be. A Queen’s Egyetem kutatójának vizsgálata szerint a kutyák 93,75%-os pontosággal meg tudják különböztetni a stresszes állapotban vett szagmintát a stresszmentestől. Így akár pánikrohamok, poszttraumás stressz-zavar és más szorongásos állapotok esetén is hatékony segítséget nyújthatnak. Viszont nemcsak érzékelni képesek a lelki állapotunkban történt változást, hanem tükrözni is tudják azt. Szerintem mindannyian észrevettük már, hogy ha izgulunk vagy idegesek vagyunk, azt kutyusunk nemcsak érzékeli, hanem át is veszi ezt tőlünk. Így ő is nyüzsgőbb, frusztráltabb és nyugtalanabb lesz.

A svéd Linköping Egyetemen végeztek egy kutatás, ahol arra jutottak, hogy a kutyák és gazdáik stressz-szintje követi egymást. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a kutya és gazda kortizol (stresszhormon) szintje hosszú távon szinkronban van. Vagyis a magas kortizolszinttel rendelkező gazdának magas kortizolszinttel rendelkező kutyusa van. Míg az alacsony kortizolszinttel rendelkező gazda kedvencének is alacsony a kortizol szintje. Bár a kutatásban kizárólag juhászkutyák és női gazdik vettek részt, az eredmény így is elgondolkodtató. Ez egy újabb jel arra, hogy:

Komolyan kell vennünk életünkben a stresszkezelés fontosságát nemcsak a saját, hanem négylábú társunk egészsége érdekében is.

Kockázatok és hatások

A stresszkezelés terén nekem is van még hova fejlődnöm. Főleg most, immár két kutyus gazdijaként. Úgy éreztem, hogy különösen is fontos, hogy fel tudjam mérni, mikor vannak szőrös családtagjaink stresszes állapotban. No meg persze az sem árt, ha tisztában vagyok azzal, milyen kockázatot jelent ez az ő egészségükre nézve. Ezen túl jó tudatában lenni annak is, hogy mit tudok tenni a stressz-szint csökkentése érdekében. Ezért Dr. Krizsán Boglárka (állatorvos), és Palyik-Lukács Anett (kutyás oktató) segítségét kértem.

Boglárka elmondta, hogy ha azt tapasztaljuk, hogy korábban egészséges, jól „működő” kutyusunknál a következő tünetek jelentkeznek, gondolkozzunk el: remegés, ásítozás, nyálzás, vakarózás, szőrhullatás, rombolás, szobatisztaság hiánya, rohangálás, nyüszögés, ugatás, egyes esetekben agresszió. Ezek a tünetek van, hogy csak a stresszes helyzet fennállásáig tartanak (pl. utazás, verseny). De az is előfordulhat, hogy hosszabb ideig beépülnek a kutya viselkedésébe. Ha pedig kutyánknál kialakult a krónikus stressz (sajnos ez náluk is megtörténhet), az már komolyabb egészségügyi panaszokat hozhat magával. Hiszen a stressz hatására megnő a kortizolszint, ami a vércukorszintet is növeli. Ezen felül az erek beszűkülnek, míg a pulzus és a vérnyomás nő, ami szív- és érrendszeri problémákat eredményezhet. Emellett az emésztőrendszeri panaszok is előfordulhatnak ilyen esetben, akárcsak a gyakori vizelési inger.

Stresszkezelés kutyamódra

Boglárka szerint az első lépés a kutyák esetében is az, hogy tudatosítjuk a stressz kiváltó okát. Majd amennyiben módunkban áll, változtatunk ezen. Lehet ez egy nem megfelelő méretű, nem megfelelően kialakított élettér, túl kevés mozgás, nem elég együtt töltött idő. De vannak olyan körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Stresszes lehet kutyusunk számára az utazás, a tűzijáték, az egyedüllét. De a lakóhely megváltoztatása, új családtag érkezése vagy éppen egy szeretett személy, kutyatárs elvesztése is. (Itt írtunk arról, mire számítsunk kutyás családban várandósság mellett. Itt pedig arról, hogy hogyan élte meg egy kutyus fiatalabb társa elvesztését.)

Vannak olyan stresszforrások, amelyeknek előre tudjuk az idejét (pl. utazás, szilveszteri tűzijáték). Ilyenkor alkalmazhatjuk a boltokban kapható kutyáknak készült nyugtató készítményeket már a stresszhelyzet kialakulása előtt pár nappal. Ezek támogatják a stresszkezelést, de egy szorongásra hajlamos kutyánál önmagukban nem jelentenek megoldást. Amikor viszont mi megyünk át stresszes időszakon, vagy félünk valamitől, fontos, hogy azt ne vetítsük ki négylábú társunkra. Töltsünk velük minőségi időt játékokkal, feladatokkal, közös tanulással, és ne legyünk türelmetlenek, ne emeljük fel a hangunkat.

Nem mellesleg pedig a kutyánkkal töltött idő a mi stresszünket is kiválóan oldja.
Dr. Krizsán Boglárka

Anett elmondása alapján, a kutyák esetében nemcsak fajta, hanem egyénfüggő is, hogy hogyan reagálnak egy stresszes helyzetre. (Vannak hiperérzékeny fajták, mint pl. a border collie.) Ahogyan az embereknél, úgy a kutyáknál is gyakran személyiségfüggő, hogy mi kelt bennük félelmet, szorongást. Az ő egyik border collie-juk például minden ok nélkül kezdett el félni egy gyógyszeres doboztól. (Pedig nem is az ő gyógyszere volt benne.) A félelem olyan mértékű volt, hogy amikor előkerült a gyógyszer, már menekült is a helyiségből.

Egy félős, szorongásra hajlamos kutyus esetében számíthatunk arra, hogy az idő előrehaladtával a helyzet csak rosszabbodni fog. Ezt a saját bőrünkön tapasztaljuk. Wekni, a 4 éves ausztrál juhászunk, annak ellenére, hogy félős, élete első két évében nem zavartatta magát, amikor tűzijátékot hallott. Idén viszont már elkezdett menekülni a durranások hallatán.

Anett szerint helyzettől függ, hogy mit tehetünk. Ha egy hirtelen hang (pl. motor) jelenti a stresszforrást, egy feladattal, vagy játékkal ki tudjuk zökkenteni a kutyát. Míg ha az autós utazástól tart, azt kitartó tréning során pozitív dologgal társíthatjuk.

Szeparációs szorongás

Végül külön szeretnék írni a szeparációs szorongásról, amely talán az egyik leggyakoribb probléma a kutyatartók életében. Szeparációs szorongás alatt azt értjük, hogy a kutyus, ha egyedül (vagy csak a gazdi nélkül) van, stresszelni kezd. Ennek a korábban leírtak közül bármilyen módon jelét adhatja. Leggyakrabban mégis ugatásban, kaparásban, nyüszítésben és rombolásban mutatkozik meg.

Anett elmondása alapján az első és legfontosabb, amit ilyen helyzetben tehetünk az az, hogy fáradt kutyust hagyjunk egyedül. Ha pedig ez már biztosítva van, gyakoroljunk vele. Többször csináljunk úgy, mint aki készül elmenni otthonról. Először elég, ha csak a készülődés folyamatát megszakítjuk. Ezt követheti az, hogy pár percre kimegyünk az ajtón. Fontos, hogy ne köszönjünk el kedvencünktől, ne kerítsünk nagy feneket távozásunknak. Mintha mi sem történt volna, úgy hagyjuk el a lakást. Majd rövidebb időre is magára hagyhatjuk, folyamatosan növelve az intervallumot. A lényeg, hogy a kutyusunk megszokja, hogy mindegy mi van, mindegy mennyi idő telik el, hazatérünk hozzá. Az extrán szorongó egyedek esetében segítség lehet egy megbízható, nyugodt társkutya. Olykor pedig az is, ha csak bekapcsolva hagyjuk nekik a televíziót.

A változás nem egyik napról a másikra történik, de a kitartó gyakorlás csodákra képes.
Palyik-Lukács Anett

Instant nyugibogyók

Tudtátok, hogy a kisállatok simogatása bizonyítottan csökkenti a stresszt, a szorongást és lassítja a pulzust? Vegyétek hát bátran magatokhoz kiskutyátokat, és adjatok nekik egy jól megérdemelt simit! Akár jó napotok van, akár kevésbé. Azt gondolom, hogy a stresszkezelés tanulása egy életen át tartó folyamat. Ebben mindig van hova előrébb lépni, de türelemmel és kitartással meglesz a munka eredménye. Feladni pedig semmiképp sem érdemes. Már csak a szőrös „instant nyugibogyók” kedvéért megéri.